Csúszhatnak az új déli-sarki kutatások
Két nagy sarkvidéki kutatási projekt szenvedhet csúszást a Covid-időszakban elmaradt karbantartási munkálatok miatt.Az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Alapítványa egyelőre csak a már korábban jóváhagyott kutatási programokat fogja finanszírozni a déli sarkvidéken, ami veszélybe sodorhatja két jelentős program elindulását is. A CMB-S4 projektben az ősrobbanás után visszamaradt sugárzást tanulmányoznák több mikrohullámú teleszkóppal, az IceCube-Gen2 pedig kibővítené a világ legnagyobb neutrínódetektorát, amely a sarki jég mélyébe ágyazott optikai érzékelőkkel érzékeli az űrből érkező ultranagy energiájú neutrínókat. A vezető kutatók szerint a késlekedés miatt elveszíthetik a programokra már leszerződött tudományos munkatársakat, ami később további problémákat okozhat. A háttérben az állhat, hogy ezek a programok valószínűleg több elektromos energiát igényelnének, mint amennyit a déli-sarki kutatóállomás jelenleg biztosítani tud, és el kell végezni velük több, korábban elmaradt karbantartási és fejlesztési feladatot is.Szoba-hőmérsékletű szupravezetőt szabadalmaztattak
A University of Rochester egyik fizikusa olyan szupravezetőre nyújtott be szabadalmat, amely szobahőmérsékleten és környezeti nyomáson is működik – ez lenne az első ilyen eset.A szoba-hőmérsékletű szupravezetés az anyagtudomány egyik Szent Grálja lenne, nem véletlen, hogy nagyon sokan kutatják (IPM 2023. május, 7. oldal). A kevés eddigi szoba-hőmérsékletű megoldás közös jellemzője, hogy csak nagyon nagy nyomáson működik, azaz a gyakorlatban használhatatlan, a többi ilyen anyagot pedig különösen alacsony hőmérsékletre kell hűteni, hogy elveszítse elektromos ellenállását. A mostani szabadalmat bejelentő Ranga Dias már korábban is reflektorfénybe került egy hasonló kutatással, azonban az arról szóló publikációt a Nature magazin visszavonta, mert nem találták elég megalapozottnak. Független kutatók a mostani szabadalmat is megkérdőjelezik, mivel egyelőre nem jelent meg róla olyan tudományos cikk, amely alapján más kutatók is reprodukálhatták volna az eredményt.
Leszámolnak a vadászó férfi mítoszával
Amerikai antropológusok és etnográfusok kutatása szerint egyáltalán nem állja meg a helyét az, hogy amíg a férfiak vadásztak, addig a nők csak gyűjtögettek.A klasszikus, több mint százéves narratíva szerint a hús fogyasztásának köszönhetők az emberiség legfontosabb fejlődési lépései, a húst pedig a messzire vándorló ősi hímek szerezték meg, miközben nőstény társaik a tábor közelében növényeket gyűjtöttek, és gondoskodtak az utódokról. Azonban már az 1970-es és 80-as években egyre több bizonyíték gyűlt össze arra vonatkozóan, hogy a nők nemcsak gyűjtögetéssel, hanem vadászként is jelentősen hozzájárulnak a táplálkozáshoz. Egy friss publikáció összegezte az idevonatkozó cikkeket, kutatási eredményeket, beszámolókat, és azt találta, hogy a vizsgált társadalmak 80%-ában a nők is aktívan vadásztak. Ráadásul ezen társadalmak 87%-ában nem véletlenszerűen, azaz az éppen a közelben bóklászó állatok elejtése révén, hanem tervszerűen, előre felkészülve folytatták a vadászatot – férfiak és nők vegyesen. A kutatás során különbségeket is felfedeztek a férfi- és női stratégiák között, volt olyan népcsoport, amelyben például a férfiak szinte mindig íjat és nyilat használtak, míg a nők a kést részesítették előnyben. Ugyanakkor számos, egészen friss megfigyelés is alátámasztja ezeket az eredményeket: az 1980-as években a Fülöp-szigeteki népcsoportok női tagjainál figyeltek meg közel testmagasságú íjakat, az amazóniai Matses asszonyok körében pedig gyakori, hogy machetével ejtenek el rágcsálókat.
