Az eddigi évtizedekben nem találtak olyan módszert, amely megállítja vagy drámaian lelassítja a betegséget. A tudósok most azt vizsgálják, hogy egy teljesen új megközelítés – az úgynevezett Alzheimer-vakcinák alkalmazása – megváltoztathatja-e a betegség lefolyását. A korábbi kutatások nagy része a béta-amiloid plakkokat helyezte a középpontba, ezek azonban több kutató szerint inkább következményei, mint kiváltó okai az Alzheimer-kórnak. Véleményük szerint a betegség egy korábbi bakteriális vagy vírusfertőzésre adott rossz immunválasz eredménye lehet. A kutatók most olyan vakcinákat tesztelnek, amelyek megpróbálják átalakítani a betegek immunválaszát, és egyaránt működőképesek lehetnek az Alzheimer-kór megelőzésére és kezelésére is. A kutatás vizsgálja a már létező BCG (tuberkulózis elleni) vakcinát is, mert korábbi kutatások összefüggést mutattak ki az oltás és a betegség kialakulása között.

© ESA /G. Porter

Nemcsak a meleg, hanem az egyre sokasodó globális problémák elől is menekülnénk. Valahová messzire innen, ahol még kékebb az ég, két hold kel föl éjjel, és béke honol a tájain. Pedig nem kellene mindenben hazánk szöges ellentétét keresnünk – sőt, a kulcs a hasonlóságokban rejlik!

A képen egy kék laborköpenyes fejlesztő vizsgálja a Plato űrtávcső készülő modelljének struktúráját. Az azonos nevű űrmisszióban (PLATO, Planetary Transits and Oscillation of Stars) a Földünkhöz hasonló, potenciális új lakhelyeket, az úgynevezett exobolygókat akarják felfedezni, és valószínűleg azok tulajdonságait is nagy precizitással jellemezni tudják majd. A Plato olyan kulcsfontosságú információkat gyűjt majd, mint például a bolygók sugarai, átlagos sűrűségük, életkoruk, a környező csillagok sugárzása és a bolygórendszerük felépítése. Ehhez a nagy pontosságú fotometria és az ultrastabil földi spektroszkópiai technikák fejlesztéseit használják majd, amely fejlesztésekben és kutatásokban az elmúlt 20 évben főként Európa járt az élen.