A University of Rochester egyik fizikusa olyan szupravezetőre nyújtott be szabadalmat, amely szobahőmérsékleten és környezeti nyomáson is működik – ez lenne az első ilyen eset.
A szoba-hőmérsékletű szupravezetés az anyagtudomány egyik Szent Grálja lenne, nem véletlen, hogy nagyon sokan kutatják (IPM 2023. május, 7. oldal). A kevés eddigi szoba-hőmérsékletű megoldás közös jellemzője, hogy csak nagyon nagy nyomáson működik, azaz a gyakorlatban használhatatlan, a többi ilyen anyagot pedig különösen alacsony hőmérsékletre kell hűteni, hogy elveszítse elektromos ellenállását. A mostani szabadalmat bejelentő Ranga Dias már korábban is reflektorfénybe került egy hasonló kutatással, azonban az arról szóló publikációt a Nature magazin visszavonta, mert nem találták elég megalapozottnak. Független kutatók a mostani szabadalmat is megkérdőjelezik, mivel egyelőre nem jelent meg róla olyan tudományos cikk, amely alapján más kutatók is reprodukálhatták volna az eredményt.
Amerikai antropológusok és etnográfusok kutatása szerint egyáltalán nem állja meg a helyét az, hogy amíg a férfiak vadásztak, addig a nők csak gyűjtögettek.
A klasszikus, több mint százéves narratíva szerint a hús fogyasztásának köszönhetők az emberiség legfontosabb fejlődési lépései, a húst pedig a messzire vándorló ősi hímek szerezték meg, miközben nőstény társaik a tábor közelében növényeket gyűjtöttek, és gondoskodtak az utódokról. Azonban már az 1970-es és 80-as években egyre több bizonyíték gyűlt össze arra vonatkozóan, hogy a nők nemcsak gyűjtögetéssel, hanem vadászként is jelentősen hozzájárulnak a táplálkozáshoz. Egy friss publikáció összegezte az idevonatkozó cikkeket, kutatási eredményeket, beszámolókat, és azt találta, hogy a vizsgált társadalmak 80%-ában a nők is aktívan vadásztak. Ráadásul ezen társadalmak 87%-ában nem véletlenszerűen, azaz az éppen a közelben bóklászó állatok elejtése révén, hanem tervszerűen, előre felkészülve folytatták a vadászatot – férfiak és nők vegyesen. A kutatás során különbségeket is felfedeztek a férfi- és női stratégiák között, volt olyan népcsoport, amelyben például a férfiak szinte mindig íjat és nyilat használtak, míg a nők a kést részesítették előnyben. Ugyanakkor számos, egészen friss megfigyelés is alátámasztja ezeket az eredményeket: az 1980-as években a Fülöp-szigeteki népcsoportok női tagjainál figyeltek meg közel testmagasságú íjakat, az amazóniai Matses asszonyok körében pedig gyakori, hogy machetével ejtenek el rágcsálókat.
Áttörést hozhatnak az Alzheimer-kór megelőzésében és gyógyításában az új vakcinák.
Az eddigi évtizedekben nem találtak olyan módszert, amely megállítja vagy drámaian lelassítja a betegséget. A tudósok most azt vizsgálják, hogy egy teljesen új megközelítés – az úgynevezett Alzheimer-vakcinák alkalmazása – megváltoztathatja-e a betegség lefolyását. A korábbi kutatások nagy része a béta-amiloid plakkokat helyezte a középpontba, ezek azonban több kutató szerint inkább következményei, mint kiváltó okai az Alzheimer-kórnak. Véleményük szerint a betegség egy korábbi bakteriális vagy vírusfertőzésre adott rossz immunválasz eredménye lehet. A kutatók most olyan vakcinákat tesztelnek, amelyek megpróbálják átalakítani a betegek immunválaszát, és egyaránt működőképesek lehetnek az Alzheimer-kór megelőzésére és kezelésére is. A kutatás vizsgálja a már létező BCG (tuberkulózis elleni) vakcinát is, mert korábbi kutatások összefüggést mutattak ki az oltás és a betegség kialakulása között.