Szoba-hőmérsékletű szupravezetőt szabadalmaztattak
A University of Rochester egyik fizikusa olyan szupravezetőre nyújtott be szabadalmat, amely szobahőmérsékleten és környezeti nyomáson is működik – ez lenne az első ilyen eset.A szoba-hőmérsékletű szupravezetés az anyagtudomány egyik Szent Grálja lenne, nem véletlen, hogy nagyon sokan kutatják (IPM 2023. május, 7. oldal). A kevés eddigi szoba-hőmérsékletű megoldás közös jellemzője, hogy csak nagyon nagy nyomáson működik, azaz a gyakorlatban használhatatlan, a többi ilyen anyagot pedig különösen alacsony hőmérsékletre kell hűteni, hogy elveszítse elektromos ellenállását. A mostani szabadalmat bejelentő Ranga Dias már korábban is reflektorfénybe került egy hasonló kutatással, azonban az arról szóló publikációt a Nature magazin visszavonta, mert nem találták elég megalapozottnak. Független kutatók a mostani szabadalmat is megkérdőjelezik, mivel egyelőre nem jelent meg róla olyan tudományos cikk, amely alapján más kutatók is reprodukálhatták volna az eredményt.
Leszámolnak a vadászó férfi mítoszával
Amerikai antropológusok és etnográfusok kutatása szerint egyáltalán nem állja meg a helyét az, hogy amíg a férfiak vadásztak, addig a nők csak gyűjtögettek.A klasszikus, több mint százéves narratíva szerint a hús fogyasztásának köszönhetők az emberiség legfontosabb fejlődési lépései, a húst pedig a messzire vándorló ősi hímek szerezték meg, miközben nőstény társaik a tábor közelében növényeket gyűjtöttek, és gondoskodtak az utódokról. Azonban már az 1970-es és 80-as években egyre több bizonyíték gyűlt össze arra vonatkozóan, hogy a nők nemcsak gyűjtögetéssel, hanem vadászként is jelentősen hozzájárulnak a táplálkozáshoz. Egy friss publikáció összegezte az idevonatkozó cikkeket, kutatási eredményeket, beszámolókat, és azt találta, hogy a vizsgált társadalmak 80%-ában a nők is aktívan vadásztak. Ráadásul ezen társadalmak 87%-ában nem véletlenszerűen, azaz az éppen a közelben bóklászó állatok elejtése révén, hanem tervszerűen, előre felkészülve folytatták a vadászatot – férfiak és nők vegyesen. A kutatás során különbségeket is felfedeztek a férfi- és női stratégiák között, volt olyan népcsoport, amelyben például a férfiak szinte mindig íjat és nyilat használtak, míg a nők a kést részesítették előnyben. Ugyanakkor számos, egészen friss megfigyelés is alátámasztja ezeket az eredményeket: az 1980-as években a Fülöp-szigeteki népcsoportok női tagjainál figyeltek meg közel testmagasságú íjakat, az amazóniai Matses asszonyok körében pedig gyakori, hogy machetével ejtenek el rágcsálókat.
Alzheimer-vakcinát tesztelnek
Áttörést hozhatnak az Alzheimer-kór megelőzésében és gyógyításában az új vakcinák.Az eddigi évtizedekben nem találtak olyan módszert, amely megállítja vagy drámaian lelassítja a betegséget. A tudósok most azt vizsgálják, hogy egy teljesen új megközelítés – az úgynevezett Alzheimer-vakcinák alkalmazása – megváltoztathatja-e a betegség lefolyását. A korábbi kutatások nagy része a béta-amiloid plakkokat helyezte a középpontba, ezek azonban több kutató szerint inkább következményei, mint kiváltó okai az Alzheimer-kórnak. Véleményük szerint a betegség egy korábbi bakteriális vagy vírusfertőzésre adott rossz immunválasz eredménye lehet. A kutatók most olyan vakcinákat tesztelnek, amelyek megpróbálják átalakítani a betegek immunválaszát, és egyaránt működőképesek lehetnek az Alzheimer-kór megelőzésére és kezelésére is. A kutatás vizsgálja a már létező BCG (tuberkulózis elleni) vakcinát is, mert korábbi kutatások összefüggést mutattak ki az oltás és a betegség kialakulása között.
