Varga Miklós főszerkesztő

Fotó: Fűrjes Viktória

Arobotok világában másodpercek leforgása alatt történik minden. Ahogy havonta robbannak be a lenyűgöző technológiai újdonságok, úgy válik egyre megkérdőjelezhetetlenebbé, hogy ez az évszázad bizony – ismét – arobbanásszerű fejlődésről szól. Már nemcsak az OpenAI által megálmodott ChatGPT nyűgöz le minket egyre növekvő tudásával, hanem a mesterséges intelligencia által generált képek is nagy port kavarnak. Hiszen sokan elbizonytalanodtak már a művészetek, a hírmédia és a politika szakértői között is. Természetesen még a chatprogramok útja sem zökkenőmentes – persze ez sok minden másról is elmondható, akár a dohányzásról való leszokásról is. Régi-új szokásaink nehezen hagynak el minket: a dohányipar, bár vissza még nem szorul, egyre inkább átalakulóban van, és sajnos még mindig jelentős részét teszi ki a világpiacnak. Nem egy hét, és nem is egy hónap, mire az ember hátat fordít a füstnek – szintén nem egyszerű mindent hátrahagyva új életet kezdeni egy idegen országban. Ezt tette számtalan Magyarországon élő kínai, egy jobb élet reményében. Egy ember döntése milliókat mozgathat – mert ilyenek vagyunk, és a mi léptékünkben egészen apró lépések vezethetnek a legnagyobb változásokig.

Végh Janka felelős szerkesztő

Fotó: Fűrjes Viktória

postaláda

pf@interpressmagazin.hu

A júliusi számukban, a Gyógyító géniusz című cikkükben bemutatták Moshe Feldenkrais módszerét egyes testi rendellenességek gyógyításáról. Ha jól értelmeztem a módszer lényegét, az agy egyes területeinek funkcióját próbálja meg úgy átstrukturálni, hogy az a problémákat okozó szimptómákat eliminálja.

Nekem a módszerről Pető András jutott eszembe. A Pető professzor által kifejlesztett módszer lényege ugyanez: az agy születéskor vagy felnőttkorban szerzett sérülései következtében hibásan működő területei által vezérelt funkciókat áttereli az egészséges agyrészekre. A Pető-módszer lényegét a Wikipédia imígyen foglalja össze: „A Pető-módszer egy konduktív gyógypedagógiai módszer, amely a szervezet önregenerálódására alapozva fejleszti a mozgásképességet. A módszert Pető András (1893– 1967) orvos-gyógypedagógus fejlesztette ki. Egyedülálló gyógymódjának alapgondolata az volt, hogy idegrendszerünk a károsodások ellenére is rendelkezik tartalékokkal, új kapcsolatok kiépülésének lehetőségével, s ezek a tanulásitanítási folyamat megfelelő vezérlésével mozgósíthatók.” A cikk sehol nem említi Pető András nevét, pedig a két módszer alapelvei nagyon hasonlók. Még annyit megjegyzek, úgy tűnik, a nagyon hasonló alapelvek ellenére a két tudós soha nem találkozott, legalábbis nem találtam erre utaló információt; annak ellenére, hogy a két tudós majdnem azonos időben élt (P. A.: 1893–1967, M. F.: 1904–1984).

Pár gondolatot fűznék a felvetettekhez: Bár a szakértők közvetlen kapcsolatról a Feldenkrais- és a Pető-módszer között eddig nem tettek említést, valóban lehet közös elvük, mint például: – atudatosság és a visszajelzés fontossága a tanulás és a fejlődés szempontjából; – egyénre szabott és holisztikus megközelítések alkalmazása az egyes személyek szükségleteinek és céljainak kielégítése érdekében; – az emberi agy és idegrendszer plaszticitásának és potenciáljának felismerése.