Fegyver minőségű uránt a reaktorba?
Az Egyesült Államokban olyan kutatási célú reaktort terveznek, amelyben nagy mennyiségű, fegyver minőségű urán szolgálna üzemanyagként. Vannak azonban a tervnek kritikusai is.Az utóbbi évtizedben ismét előtérbe került a nukleáris technika, az új generációs energiatermelő reaktorok kifejlesztéséhez azonban több kutatási célú reaktorra és számtalan kísérletre van szükség. Az egyik új, ígéretes fejlesztési irány a sóolvadékos reaktoroké, ezek fejlesztéséhez készül most kísérleti reaktort építeni egy amerikai állami ügynökség. Ehhez a szokásos, 4%-os dúsítottságú reaktorüzemanyagnál jóval dúsabb, 90%-nál is több urán-235-öt tartalmazó, fegyver minőségű hasadóanyagot terveznek felhasználni. Több kutató szerint azonban ez a lépés ellenkezne az Egyesült Államok azon politikájával, amely szerint igyekeznek eltávolítani minden polgári felhasználású reaktorból a fegyver minőségű uránt. A végső cél egy olyan kereskedelmi energiatermelő reaktor kifejlesztése lenne, amely a maiaknál jóval dúsabb, de korántsem fegyver minőségű, 19%-osra dúsított üzemanyaggal működne.
Csúszhatnak az új déli-sarki kutatások
Két nagy sarkvidéki kutatási projekt szenvedhet csúszást a Covid-időszakban elmaradt karbantartási munkálatok miatt.Az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Alapítványa egyelőre csak a már korábban jóváhagyott kutatási programokat fogja finanszírozni a déli sarkvidéken, ami veszélybe sodorhatja két jelentős program elindulását is. A CMB-S4 projektben az ősrobbanás után visszamaradt sugárzást tanulmányoznák több mikrohullámú teleszkóppal, az IceCube-Gen2 pedig kibővítené a világ legnagyobb neutrínódetektorát, amely a sarki jég mélyébe ágyazott optikai érzékelőkkel érzékeli az űrből érkező ultranagy energiájú neutrínókat. A vezető kutatók szerint a késlekedés miatt elveszíthetik a programokra már leszerződött tudományos munkatársakat, ami később további problémákat okozhat. A háttérben az állhat, hogy ezek a programok valószínűleg több elektromos energiát igényelnének, mint amennyit a déli-sarki kutatóállomás jelenleg biztosítani tud, és el kell végezni velük több, korábban elmaradt karbantartási és fejlesztési feladatot is.Szoba-hőmérsékletű szupravezetőt szabadalmaztattak
A University of Rochester egyik fizikusa olyan szupravezetőre nyújtott be szabadalmat, amely szobahőmérsékleten és környezeti nyomáson is működik – ez lenne az első ilyen eset.A szoba-hőmérsékletű szupravezetés az anyagtudomány egyik Szent Grálja lenne, nem véletlen, hogy nagyon sokan kutatják (IPM 2023. május, 7. oldal). A kevés eddigi szoba-hőmérsékletű megoldás közös jellemzője, hogy csak nagyon nagy nyomáson működik, azaz a gyakorlatban használhatatlan, a többi ilyen anyagot pedig különösen alacsony hőmérsékletre kell hűteni, hogy elveszítse elektromos ellenállását. A mostani szabadalmat bejelentő Ranga Dias már korábban is reflektorfénybe került egy hasonló kutatással, azonban az arról szóló publikációt a Nature magazin visszavonta, mert nem találták elég megalapozottnak. Független kutatók a mostani szabadalmat is megkérdőjelezik, mivel egyelőre nem jelent meg róla olyan tudományos cikk, amely alapján más kutatók is reprodukálhatták volna az eredményt.
