Amikor az OpenAI 2022 novemberének végén fanfárok nélkül elindította a ChatGPT nevűcsevegőprogramot,aSanFranciscó-i székhelyű MI-vállalatnak nem voltak különösebben nagy elvárásai. Az OpenAI-on belül senki sem volt felkészülve a világszintű megasikerre, amelyet ugyanakkor a cég azóta is igyekszik hasznosítani. A ChatGPT egy olyan, széles körű nyelvi modell, amelyet hatalmas mennyiségű szöveges adaton képeztek ki, és bonyolult kérdésekre is kísértetiesen emberi módon válaszol. Képes beismerni a hibáit, és elutasítani a szerinte „nem megfelelő” kérdéseket. Megkérhető történetek, esszék, forgatókönyvek, dal- és marketingszövegek, versek, szerelmes levelek, számítógépes programok írására, hosszú szövegek összefoglalására és arra, hogy a válaszait pontokba szedje vagy táblázatba rendszerezze. Forradalmi technológia, de nemcsak azáltal, amit tud, hanem az emberekre gyakorolt hatása révén is. A Chat-GPT indulását követő ötödik nap után már közel egymillió felhasználója volt. Ehhez még a Facebooknak is 10 hónap kellett, a Netflixnek pedig 41 hónap.

A ChatGPT-vezér, Sam Altman 1985-ben született a Missouri állambeli St. Louisban. A Fortune úgy jellemezte, mint egy sápadt, szuggesztív férfit, akinek mindene a hatékonyság és a termelékenység maximalizálása, és olyan típusú munkamániás, aki „megváltoztatja a világot”. Korábban úgy beszélt magáról: megértené, ha valaki azt gondolná róla, hogy Asperger-szindrómás, noha nem az.

Altman nyolcéves korában tanult meg programozni és szétszedni egy Macintosht, ami saját bevallása szerint rengeteget segített neki abban, hogy elfogadja önmagát. „Melegként felnőni a közép-nyugaton a kétezres években nem volt a legfantasztikusabb dolog” – mondta a The New Yorkernek. „Nagyon felszabadító volt rátalálni a chatszobákra. A titkok rosszat tesznek, ha tizenegy-tizenkét éves vagy” – magyarázta. Családjának csak 16 évesen vallott színt, később azonban már az iskolában is felvállalta melegségét, miután egy keresztény csoport bojkottált egy, a szexualitásról szóló iskolai foglalkozást.

Altman a Stanford Egyetem informatika szakára járt, de akárcsak Steve Jobs, Bill Gates és Mark Zuckerberg, félbehagyta a tanulmányait, hogy 20 évesen társalapítója legyen a Looptnak. Ez az applikáció azt mutatta meg, hol tartózkodnak éppen a barátaink. A cég bukása ellenére a Loopt révén Altman nevet szerzett magának a Szilícium-völgyben. Az a 43 millió dollár pedig, amit az eladásával keresett, elég volt ahhoz, hogy saját kis cégével beléphessen a kockázati tőke univerzumába. A Loopt egyik társalapítója, Nick Sivo és Altman kilenc évig alkottak egy párt, de a cég eladása után szakítottak.

Három évvel később, 2015-ben Altman a Tesla-főnökkel, Elon Muskkal, a LinkedIn társalapítójával, Reid Hoffmannal és másokkal közösen megalapította az OpenAI-t, egy MI-kutatással és -telepítéssel foglalkozó vállalatot. Tették ezt úgymond preventív jelleggel, ugyanis Musknak mély meggyőződése, hogy az MI „kinyírhatja” az emberiséget. Nem feltétlenül rosszindulatból, hanem akár véletlenül is, már ha nem programozzák eleve arra, hogy értékelje az emberi életet.

Erre nyújt példát Nick Bostrom svéd filozófus (Oxfordi Egyetem) híres gondolatkísérlete, amely azt szemlélteti, milyen egzisztenciális veszélyt jelenthet az emberi fajra nézve egy szuperintelligens, a környezete felett elég nagy hatalmat szerzett MI, még akkor is, ha látszólag ártalmatlan célokra programozzák be. Ha például az MI feladata az lenne, hogy állítson elő minél több gemkapcsot, az a Föld összes erőforrását, beleértve a testünkben lévő atomokat is, megpróbálná gemkapoccsá vagy gemkapcsokat gyártó gépekké alakítani. Már ha nem ölne meg minket eleve, hogy véletlenül se akadályozzuk a gemkapocs-maximalizálásban.

Altman és társai viszont az emberivel egyenértékű, általános, ugyanakkor „barátságos” MI fejlesztésére törekednek, amely az egész emberiség javát szolgálja. Éles esze és egyedi látásmódja kiemeli Altmant a többi vezető közül. Akár a Szilícium-völgy legújabb trendjeiről tweetel, akár a technológia jövőjéről osztja meg gondolatait, mindig sikerül tömegeket lázba hoznia. Meggyőződése, hogy a nagy dolgok a hatalmas ambíció és a rendíthetetlen önbizalom párosításából születnek. Ez azonban, úgy tűnik, cserben hagyja a munkán kívüli területeken. Sőt, igen könnyen elragadják a szorongásos gondolatok, legalábbis annak alapján, amit néhány éve bőrgyógyász édesanyja mondott róla a The New Yorkernek: „Sam roppant sok mindent tart magában. Felhív, hogy fáj a feje. De addigra már rákeresett a tünetekre, szóval van benne jó adag cyberchondria is. Meg kell nyugtatnom, hogy nem agyhártyagyulladása vagy limfómája van, csupán túlzottan streszszes.” Egy másik helyen Altman elmondta: „a túlélésre készül”. Az embereket megtámadó MI mellett egy halálos vírus, valamint egy atomháború lehetősége is foglalkoztatja. „Próbálok nem túl sokat gondolni rá – magyarázta. – De vannak fegyvereim, aranyam, kálium-jodidom, antibiotikumaim, akkumulátoraim, vizem, gázálarcom az izraeli védelmi erőktől és egy nagy földdarab Big Surben, ahová el tudok repülni.” Ahogy az az ő szintjén elvárható, Altman a jótékonykodásból és a politikai aktivizmusból is kiveszi a részét. Az egyetemes alapjövedelem híveként kutatta e témát, és lobbizott is érte. Több millió dollárt adományozott jótékonysági és nonprofit szervezeteknek, köztük a Covid gyógymódjainak gyors és hatékony kifejlesztését szorgalmazó Project Covalence-nek.

A Microsoft böngészőjének csevegőprogram-alapú keresőjével kapcsolatos tapasztalatok már egészen kellemesek. A párbeszédalapú információszerzés alapvetően is közelebb áll az emberhez, mint a Google címszavakra épülő keresési algoritmusa.

Tilesch György szerint azonban nem zárható ki, hogy a Bing és egyéb chatbotok különböző szponzorációk alapján fogják összeállítani a válaszaikat, ezáltal sokkal nagyobb lehetőség nyílhat a valóság torzítására. Míg a kulcsszavas keresésnél könnyen meg lehet különböztetni a szponzorált és a nem szponzorált tartalmakat, és egyszerűen át lehet ugrani az első néhány sornyi találatot, itt ez már szinte lehetetlen lesz. Talán valóra válik az a nem túl etikus gyakorlat, hogy tudást kérünk, és reklámot kapunk?

2017-ben megkapta a Ric Weiland-díjat: ez olyan innovátoroknak jár, akik a technológia és az új média segítségével az LMBTQ-egyenlőséget mozdítják elő. „Egy ideig nem igazán ismertem más meleg srácokat a való életben, de az internet korai napjaiban találtam egy közösséget” – mondta Altman az eseményen. „Hihetetlenül hálás vagyok a fejlődésért, amit elértünk, és nagyon is tudatában vagyok annak, hogy milyen hosszú még az út.”

Ez az MI-fajta mélytanulást használ az emberihez hasonló szövegek előállítására. Bár mostanra egészen olyan érzetet kelt, mintha tudatos intelligencia volna, erről szó sincs. Működésének alapja, hogy „megjósolja” a természetes nyelvben található szavak sorozatának valószínűségét. Célja, hogy bizonyos kontextus mellett valószínűséget rendeljen minden lehetséges szósorozathoz, és ezt felhasználva olyan új szöveget hozzon létre, vagy ismerjen